Iskolánk története
Az abafalvai iskola története majdnem száz évre nyúlik vissza. Volt, hogy bezárták, volt, hogy más faluhoz csatolták, de a magyar szó mindig visszatalált ide. Ez a történet a falu összefogásáról, néhány elszánt tanítóról és arról szól, hogy egy kis közösség miért nem engedte el soha az iskoláját.
Kép
1875–1944
A kezdetek
Abafalva a Sajó mentén, közvetlenül a magyar határ mellett fekszik. A falu gyerekeit sokáig az 1875-ben felszentelt, egytantermes római katolikus tanoda oktatta.
A mai iskola épülete az 1927/28-as tanévre készült el — a falu lakói fogtak össze, és három év alatt, saját erőből és saját pénzükből építették fel. Méltó helyre került: a templom árnyékában, a parókia mellé. Két tanteremben nyolc évfolyam tanult.
Az iskola első tanítói Breznai Ferenc — tanító, tanfelügyelő és kántor — és felesége, Irénke voltak, egészen 1944-ig. 1944 karácsonyán a falut elfoglalták az orosz csapatok, a fiatalokat „malenkij robotra” hurcolták. Közöttük volt a tanítóház lánya, Irénke is, aki már nem tért haza; 1945 márciusában csak a halálhíre érkezett meg.
A mai iskola épülete az 1927/28-as tanévre készült el — a falu lakói fogtak össze, és három év alatt, saját erőből és saját pénzükből építették fel. Méltó helyre került: a templom árnyékában, a parókia mellé. Két tanteremben nyolc évfolyam tanult.
Az iskola első tanítói Breznai Ferenc — tanító, tanfelügyelő és kántor — és felesége, Irénke voltak, egészen 1944-ig. 1944 karácsonyán a falut elfoglalták az orosz csapatok, a fiatalokat „malenkij robotra” hurcolták. Közöttük volt a tanítóház lánya, Irénke is, aki már nem tért haza; 1945 márciusában csak a halálhíre érkezett meg.
1945–1950
Amikor elhallgatott a magyar szó
A háború után a Kassai Kormányprogram elrendelte minden magyar iskola bezárását. Abafalván is megszűnt a magyar nyelvű oktatás: az iskola működött tovább, de szlovák tanítókkal, szlovák nyelven — magyar gyerekeknek.
Nehéz évek voltak ezek egy olyan faluban, ahol mindenki magyar volt, a gyerekeknek pedig nap mint nap egy idegen nyelvvel kellett szembenézniük az iskolapadban.
1950. szeptember 1-jén végre újra magyar beszéd járta át az iskola falait.
Nehéz évek voltak ezek egy olyan faluban, ahol mindenki magyar volt, a gyerekeknek pedig nap mint nap egy idegen nyelvvel kellett szembenézniük az iskolapadban.
1950. szeptember 1-jén végre újra magyar beszéd járta át az iskola falait.
1950–1983
Tanítók, akikre ma is hálával gondolnak
Az újrainduló magyar oktatást Otília Nezhodová és Asztalos Ferenc kezdte el, majd 1951-től egy bejei testvérpár, Erdélyi István és Ilona vitte tovább. Az igazgatói tisztséget Erdélyi István látta el.
A következő évtizedekben sok tanító fordult meg a faluban — Jankó Valéria, Lőrincz Pál, Hunyák Mária, Pál Mária, Tizslavicz Jánosné Erzsébet, Kőrössi Zsuzsa. 1971-ben érkezett Tizslavicz János, aki 1979-ig igazgatta az iskolát, és hozzá hasonlóan hosszú ideig tanított itt Bettes Lenke is. Az oktatás két osztályteremben, két-két összevont évfolyammal folyt.
1979-től Kosztúr Barna tanított az iskolán 1984-ig.
A következő évtizedekben sok tanító fordult meg a faluban — Jankó Valéria, Lőrincz Pál, Hunyák Mária, Pál Mária, Tizslavicz Jánosné Erzsébet, Kőrössi Zsuzsa. 1971-ben érkezett Tizslavicz János, aki 1979-ig igazgatta az iskolát, és hozzá hasonlóan hosszú ideig tanított itt Bettes Lenke is. Az oktatás két osztályteremben, két-két összevont évfolyammal folyt.
1979-től Kosztúr Barna tanított az iskolán 1984-ig.
1983–2004
Az összevonás évei
A lecsökkent tanulói létszám miatt az iskolát 1983/84-ben összevonták a sajószentkirályi magyar tannyelvű alapiskolával. Abafalván ettől kezdve csak egy kihelyezett osztály — általában a második évfolyam — működött. A sajószentkirályi gyerekek is ide jártak másodikba, ebédre és napközibe pedig tanítói kísérettel sétáltak át.
2003/2004-re már a kihelyezett osztály léte is veszélybe került. Az akkori faluvezetés, Hanobik Irén polgármester asszony vezetésével és a falu lakóinak támogatásával kezdeményezte az önálló iskola újranyitását az Iskolaügyi Minisztériumban.
A kérvény kedvező elbírálást kapott: 2004. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit az önálló Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda — az óvodát is az iskolához csatolták.
2003/2004-re már a kihelyezett osztály léte is veszélybe került. Az akkori faluvezetés, Hanobik Irén polgármester asszony vezetésével és a falu lakóinak támogatásával kezdeményezte az önálló iskola újranyitását az Iskolaügyi Minisztériumban.
A kérvény kedvező elbírálást kapott: 2004. szeptember 1-jén megnyitotta kapuit az önálló Magyar Tanítási Nyelvű Alapiskola és Óvoda — az óvodát is az iskolához csatolták.
2004-től napjainkig
Újra a magunk ura
Az újranyitáskor Kovácsné Hanobik Csilla, Dorkóné Szobonya Erika és Sósik Tünde léptek át Sajószentkirályról Abafalvára. Az iskolát 2004-től Kovácsné Hanobik Csilla, majd rövid ideig Glédura Béla, 2006-tól Parlag Borbála, 2013-tól pedig Kosztúrné Kovács Ilona vezeti.
Az eredeti épület időközben bővült: egy új osztályteremmel, az emeleten tanárival, igazgatói irodával és számítógépes teremmel. 2018-ban a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával mozgásfejlesztő csoportszoba és tornaterem épült. Van könyvtárszobánk és klubhelyiségünk is.
A járvány alatti bezárásokat sem töltöttük tétlenül: az udvar aszfaltjára ügyességpályát festettünk. Az épület mögött játszótorony, hinták, homokozó és fedett pihenő várja a gyerekeket — jó időben itt tanulunk.
Az eredeti épület időközben bővült: egy új osztályteremmel, az emeleten tanárival, igazgatói irodával és számítógépes teremmel. 2018-ban a Bethlen Gábor Alapítvány támogatásával mozgásfejlesztő csoportszoba és tornaterem épült. Van könyvtárszobánk és klubhelyiségünk is.
A járvány alatti bezárásokat sem töltöttük tétlenül: az udvar aszfaltjára ügyességpályát festettünk. Az épület mögött játszótorony, hinták, homokozó és fedett pihenő várja a gyerekeket — jó időben itt tanulunk.
Az iskola ma
Örülünk annak, hogy nemcsak a falubeli gyerekek járnak hozzánk: egyre többen érkeznek a szomszédos falvakból is. A délelőtti oktatás két osztályteremben, két összevont évfolyamban zajlik, az iskolai klub egy csoporttal működik.
Kis közösség vagyunk, és éppen ezért minden gyereket személyesen ismerünk. Tudjuk, kinek mi megy könnyen, ki min küzd, és kinek mikor van szüksége egy kis bátorításra.
Kis közösség vagyunk, és éppen ezért minden gyereket személyesen ismerünk. Tudjuk, kinek mi megy könnyen, ki min küzd, és kinek mikor van szüksége egy kis bátorításra.
Kép
1927
az iskolaépület felépítése
2004
az önálló intézmény újranyitása
31
iskolás gyerek
22
óvodás gyerek
Kép
A falu, ahol élünk
Abafalva összlakossága mindössze hatszázhuszonnégy fő, és a környékre — így a községre is — jellemző a népességfogyás és a nagyon magas munkanélküliség. Sok édesapa kényszerül hosszú időre külföldre dolgozni, hogy a család megélhetését biztosítsa, így a gyerekek nevelésében sokszor egyedül az édesanyára hárul minden.
Tanulóink közel fele szociálisan hátrányos helyzetű családban él. Éppen ezért nálunk az iskola nem csak a tanulás helye: sokszor a nyugalom, a rend és a biztonság szigete is egy gyerek napjában.
A gyerekekkel két óvónő, két alsó tagozatos pedagógus és egy nevelőnő foglalkozik. Kevesen vagyunk, de éppen ez az erősségünk: senki nem tűnik el a tömegben.
Tanulóink közel fele szociálisan hátrányos helyzetű családban él. Éppen ezért nálunk az iskola nem csak a tanulás helye: sokszor a nyugalom, a rend és a biztonság szigete is egy gyerek napjában.
A gyerekekkel két óvónő, két alsó tagozatos pedagógus és egy nevelőnő foglalkozik. Kevesen vagyunk, de éppen ez az erősségünk: senki nem tűnik el a tömegben.
Az iskola küldetése
Az a küldetésünk, hogy a gyerekeket olyan képességekkel vértezzük fel, amelyekre a későbbi, minőségi életükhöz szükségük lesz. Nem csak a lexikális tudásra gondolunk: az alkotó életstílus, a belső motiváció, az érzelmi intelligencia és a szociális érzékenység legalább ennyire fontos.
Kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti és a regionális nevelésre, és arra, hogy olyan légkört teremtsünk, amelyben az alkotókészség fejlődik — nem a magolás.
Kiemelt figyelmet fordítunk a környezeti és a regionális nevelésre, és arra, hogy olyan légkört teremtsünk, amelyben az alkotókészség fejlődik — nem a magolás.
Így tanítunk
Nem ragaszkodunk a klasszikus frontális órákhoz. Azt keressük, ami a gyerekeknél tényleg működik.
Alternatív módszerek
Szívesen alkalmazzuk a kooperatív oktatás és a projektpedagógia elemeit, és nem idegen tőlünk a digitális eszközök használata sem.
Összevont évfolyamok előnnyel
Mivel összevont évfolyamokkal dolgozunk, különösen figyelünk arra, hogy a csoportmunkában mindenki átélhesse a sikert, és a saját tempójában fejlődhessen.
Aranypénz gyűjtő verseny
Tíz egyes után egy aranypénz kerül a folyosón lévő malacperselybe — év végén beváltható. Játékos formában a pénzügyi tudatosságot is gyakorolják vele a gyerekek.
Dicsérettel nevelünk
A gyerekeket nem egymáshoz mérjük, hanem a saját korábbi teljesítményükhöz. A biztatás nálunk módszer, nem jutalom.
A logónk és a mottónk
Iskolánk logója napraforgó zöld mezőben. A napraforgó az örömöt, a zöld mező a szebb jövőbe vetett bizalmat jelképezi — ennek pedig a tanulás a biztosítéka. A gyerekek az élet virágai.
„Napos iskola vagyunk, gyermekeinket dicsérettel neveljük.”
Az iskola alapértékei
Az értékek az iskola alapkövei — jelen vannak a mindennapokban, és a gyerekek is érzik őket.
Együttműködés
Együtt dolgozni a közös cél elérése érdekében.
Öröm
Az elért sikerből származó öröm.
Bizalom
A saját értékekbe vetett bizalom.
Út
Az élmények útja.
Tevékenység
Versenyzés, játék és gyakorlás.
Hagyományaink, szokásaink
Ezek azok a dolgok, amiket évről évre együtt csinálunk — és amiket a gyerekek évekkel később is emlegetnek.
1
Aranypénz gyűjtő verseny
Tíz egyes után egy aranypénz kerül a folyosón lévő malacperselybe. Év végén a gyerekek tárgyi jutalomra vagy meglepetésre — kirándulásra, múzeumpedagógiai foglalkozásra — válthatják be. Játékos formában így a pénzügyi tudatosságot is tanulják.
2
Napraforgó Szemek
Havonta megjelenő iskolaújságunk. A cikkeket a gyerekek írják és szerkesztik tanítói segítséggel, a saját élményeikről.
3
Tiszta osztály, Példás asztal
Kis verseny arról, hogy figyeljünk a környezetünk rendjére és szépségére.
4
Gyűjtőakciók
Textilgyűjtés jótékonysági célra, papírgyűjtés újrahasznosításra, kupakgyűjtés — a kupakokkal már kétszer járultunk hozzá beteg kisgyermek kezeléséhez.
5
Színdarabok évente kétszer
Karácsonykor és anyák napján a gyerekek színpadra állnak. A forgatókönyv, a díszlet, a kellékek, a jelmezek és a táncbetétek mind a saját munkánk.
Az év nálunk
Ha kíváncsi vagy, mi történik nálunk szeptembertől júniusig, itt évszakról évszakra végigkísérheted.
Ősz
Gyümölcsnappal indítunk: mindenki hoz valamit otthonról, közösen készítünk salátát, és közben szó esik arról, miért jó egészségesen enni. Októberben tökfaragás és lampionos felvonulás következik, decemberre pedig karácsonyi vásárt szervezünk — a díszeket a gyerekek készítik, legtöbbször újrahasznosított anyagból. A bevételt a játszótér szépítésére fordítjuk.
Tél
Ha esik a hó, szánkózunk, és beindulnak a téli sportos délelőttök. Februárban mesenapot tartunk: egy kiválasztott mese köré épül az egész nap — rajz, dráma, játék. Ilyenkor van a jelmezbál is, és a szülői munkaközösséggel közösen szervezett iskolabál.
Tavasz
Húsvéti készülődés, március 15. megünneplése, a Föld napján közös takarítás és ültetés az udvaron. Anyák napján és apák napján a gyerekek műsorral és saját kezűleg készített ajándékkal lepik meg a családot.
Év vége
A negyedikesek ballagásával búcsúzunk azoktól, akik továbbmennek — és lezárjuk az időkapszulát, amibe minden osztály belerakja az év emlékeit. Kirándulás, gyermeknap, erdei iskola: az utolsó hetek mindig gyorsan telnek.
Szabadidő és szakkörök
A tanítás mellett fontosnak tartjuk, hogy a gyerekek délután is találjanak maguknak értelmes elfoglaltságot.
Irodalmi szakkör
Olvasás, versek, saját szövegek — sokszor az iskolaújságunkba is.
Színház és tánc
Az évi két nagy előadás alapja: próbák, koreográfiák, közös nevetés.
Kézműves szakkör
Kézzel készült díszek, ajándékok, vásári portékák — legtöbbször újrahasznosított anyagból.
Sportkör
Mozgás a tornateremben és az udvaron, versenyek és játékok.
Rendszeresen meghívjuk a nagycsoportos óvodásokat is egy játékkal teli délelőttre, hogy nyugodtan ismerkedhessenek az iskolával. Megünnepeljük a Magyar kultúra napját és a Költészet napját, tartunk egészségvédelemről szóló előadásokat, szervezünk gyermeknapot, kirándulásokat és erdei iskolát.
Az iskolánk képekben
Néhány kép az épületről és a mindennapi tereinkről — ezek a helyek várják a gyerekeket reggelenként.
Kép
Az iskola épülete
Kép
Az iskola bejárata
Kép
Osztályterem
Kép
Klubszoba, játszósarok
Kép
Iskolánk könyvtára
Kép
Pihenősarok
Kép
Tornaterem
Kép
Számítógépes terem
Kép
Régiségek gyűjteménye
Bizakodva és reménnyel tekintünk a jövőbe. Tudjuk, hogy ez az érzés táplál majd minket azokban a pillanatokban is, amikor elfelejtjük: az összezáródó felhők felett mindig ragyog a Nap. Szerencsénkre itt vannak azok, akik a jelen örömét mindig meg tudják élni — a gyerekek. Az ő boldogságuk döbbent rá minket arra, hogy szinte mindegy, merre evezünk: a lényeg, hogy egy csónakban ülünk, egy partot látunk. Így egyetlen dolgot tehetünk: megtanuljuk élvezni az utazást!